Cigája

Cigája juh Ovis ammon f. aries Cigája sheep Cigájaschaf 

Rendszertani hely, osztály: emlősök (Mammalia);

Rend: párosujjú patások (Artiodactyla);

Család: tülkösszarvúak (Bovidae).

Leírás:
Testét fehéres színű, esetenként fekete szálakkal tűzdelt, fürtös szerkezetű gyapjas bunda borítja, de a gyapjú nem terjed ki a fejre, illetve a lábak alsó részére. A lábakat és a fejet barna, barnásfekete, vagy koromfekete színű szőrzet borítja. Idősebb állatoknál - különösen a nyaktájékon és a fej közelében - az is előfordul, hogy a gyapjú erősen kormos színű. A kosok igen gyakran szarvatlanok, vagy pedig csigás szarvat viselnek, a nőstény egyedeken néha sarló alakú szarvakat találunk.

Elterjedés, élőhely:
 A házjuh ősének a természettudósok ma a vadjuhot (Ovis ammon) tartják. Ennek az állatfajnak egykor hatalmas, és csaknem teljesen összefüggő elterjedés területe volt, s ma is megtalálhatók különböző alfajai Alaszkától Észak-Mexikóig, a Földközi-tenger szigeteitől Kis-Ázsiáig, sőt Perzsiától a Távol-Keletig. A vadjuh különböző alfajait néhány természettudós önálló fajnak véli, s az is vitás kérdésnek számít, hogy pontosan melyik alfaj volt a házijuh közvetlen őse. A mai feltételezések szerint a juh háziasítása már igen korán, tizenegyezer esztendővel ezelőtt megkezdődött Elő- és Közép-Ázsia különböző területein, s a háziasítás alapja mindig a vadjuhnak az adott területen élő alfaja volt. Ilyenformán a házijuhot egyszerre több vadon élő alfajból háziasították. Más vélekedés szerint a házijuhok összes fajtájának a Korzikán, Szardínián és Cipruson honos, de hazánkba is betelepített alfaj, a muflon volt az őse.

Életmód, táplálkozás:
A vadjuhok a sík terepet nem kedvelik túlzottan, leginkább a hegyes-völgyes terepet részesítik előnyben. Táplálékuk különféle füveken kívül virágos növényekből, cserjék leveleiből, néha sásból áll. A legelőn tartott juhok különféle pázsitfüveket fogyasztanak. Sok helyütt a juhokat csak azért engedik rá egy-egy területre, hogy az ne gazosodjon el. A juhokat tehát egyfajta "biofűnyírónak" is használják.

Szaporodás, egyedfejlődés:
A házijuh vemhességi ideje mintegy 147 napra tehető. A cigája juhnál az újszülöttek homokszürkék vagy sötétbarnák, s csak később fehérednek ki.

Érdekességek:
A juhokat a magyar nyelv sokféleképpen nevezi meg, attól függően, hogy milyen nemű, illetve milyen korú állatról van szó. A hím juhot kosnak nevezik, de ha ivartalanítva van, akkor ürünek hívják. A nőstény juh neve fiatalabb korában jerke, az első ellés táján előhasi anya, később pedig egyszerűen csak anyajuh. A fiatal állatot kezdetben szopós báránynak nevezik, majd választás után választott báránynak. Az egy évnél idősebb (másodfű) állatot toklyónak hívják, méghozzá ivar szerint kos-, ürü-, vagy jerketoklyónak, s egyes vidékeken a két évesnél idősebb (harmadfű), de még nem előhasi anyát "apácának" nevezik. A Budapesti Állakertben a cigája juhok az 1996-ban megnyílt magyar parasztudvarban kerülnek bemutatásra. A cigájákon kívül még két további juhfajtát mutat be a kert. A cigájákkal egy karámban élő közismert merinókon kívül ugyanis néhány kameruni juh is az Állatkert lakója.

Linkek:
Fővárosi Állat -és Növénykert, Budapest Állatkerti krt. 6-12. Tel.: (+36-1) 343 6073, (+36-1) 343 6074, (+36-1), 343 6075