2011. március 30., szerda

Ferge Roland - Cigája

2007 folyamán az instruktorom, Ferge Sándor fia egy kisfilmet készített nálam, rólam, a juhaimról. Ez a forgatás is egész nap tartott, de megérte Roland fáradozásait, hiszen Berlinben nagy sikert aratott.

A film alatt magyar népzene szól, duda, ill. furulya kísérettel. Nekünk eredetiben megvan! Éééés nagyon szuper! Ha fenn van a neten, belinkelem. Ki keres, az talál!

http://www.gyerekszemfilmfesztival.hu/flowplayer/FlowPlayer.php?url=http://www.gyerekszemfilmfesztival.hu/downloads/filmek/cigaja.flv

Bár ennek a minősége nem tökéletes, de azért hatásos kis film!!! (14:59 a műsoridő)

Most pedig jöjjön egy cikk, melyben "Roland berlini filmsikere" -ről szól.

"Egyik elismerést a másik után nyeri dokumentumfilmjeivel Ferge Roland, a vásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola tizedikes diákja, a Makói Videoműhely tagja. A 16 éves diák Magam című tízperces alkotásával nemrégiben nyerte el a berlini médiafesztivál Aranycsapó Díját.

A 16 éves Ferge Roland Cigája című, a csanádpalotai Szikszai István juhászról készült alkotása nemrégiben elnyerte a 14. diákfilmszemle fődíját. A Cigája és a Roland nagymamájáról szóló Magam című rövidfilm tavaly a Gyermekszem filmfesztivál fődíját érdemelte ki. A sorozat idén is folytatódott, a közelmúltban rendezett IV. országos középiskolai videofilmszemlén a Magam a harmadik helyezést érte el, s ez a film kapta meg több mint 50 alkotás versenyében a 17. berlini médiafesztivál Aranycsapó Díját is.

Roland még nyolcadikos korában kapcsolódott be a Németh László Gimnázium és Általános Iskola Gaál Györgyi médiatanár által vezetett fotó-videostúdió munkájába.
– Először a fotózás érdekelt, itt megtanultam a képszerkesztést, ami a videózásnál is jól jött. A fordulat akkor következett be, amikor látogatást tettünk a makói városi tévénél, ahol találkoztam Czibolya Kálmánnal, a videoműhely vezetőjével – mondta Roland, aki eddig három nagyobb és több kisebb filmet készített. A két díjnyertesen, azaz a Cigáján és a Magamon kívül a szarvasi Makai Jánossal közösen forgatták a Hálóba akadva címűt, amely szociográfiai pontossággal mutatja be egy halász életét, munkáját.

– A berlini médiafesztiválon Aranycsapó Díjjal jutalmazott tízperces Magam című dokumentumfilm nagymamám története. Képek segítségével szerettem volna bemutatni az életét, s azt, hogy egyedül maradva hogyan telnek a hétköznapjai. A kész film első kritikusa főszereplője volt, s tőle pozitív kritikát kaptam – mondta a 16 éves diák. Roland akkor készíti alkotásait, amikor azt iskolai teendői megengedik. Nem titkolja, felnőtt korában is ezzel szeretne foglalkozni. Díjnyertes munkáját már vetítették Budapest egyik mozijában a nagyfilm előtt."

forrás:
http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/roland_berlini_filmsikere/2059685/

Kép a filmből:

"Benne leszek a tv-ben"

A tegnapi nap folyamán a HírTv járt nálam vendégségben. 8 rendkívüli emberrel ismerkedtem meg, közöttük Borbás Marcsival!

Egész nap forgattak (10 - 18 óráig) nálam és kedves kollégámnál, Dani Jánosnál Makó-Rákoson. Mindketten több évtizede űzzük ezt a szakmát, illetve a felmenőink között is több juhász volt. Sőt, rokoni szálak is összekötnek minket!

Az adás kb két hét múlva lesz látható a "Értékmentés másként" c. műsorban, de addig azt ajánlom nektek, nézzétek minden héten, hátha...! :)

/Sajnos csak ennyit tudok írni, mert én személy szerint nem voltam ott! Amint lesz időm, minden megjelent tv felvételt és cikket posztolok! - a szerk. (Era85)/

2011. március 14., hétfő

Vízben Kiszombor és Palota egy része - Segesvári Csaba, Szabó Imre cikke 2010.06.23.

"Csanádpalota, Kiszombor - Továbbra is példátlan mennyiségű vízzel viaskodnak a Makó térségi települések. Kiszomboron még tegnap is víz volt néhány haleszi házban, Csanádpalotán éjjel-nappal mennek a szivattyúk. 

...

Fotó: Segesvári Csaba
  ...
Csanádpalotán sem jobb a helyzet. – Negyedik napja küzdünk a természettel, hétfő este újabb 20 centiméterrel emelkedett a belvíz szintje – mondta lapunknak Kovács Sándor polgármester. A városvezető elárulta: az önkormányzat hitelből finanszírozza a védekezést, de nem tudja, hogy meddig képesek pénzt előteremteni. A várost északról határoló területekről folyamatosan Csanádpalota felé áramlik a belvíz, az óránkénti 3500 köbméteres szivattyúteljesítmény éppen elég – ha alábbhagynak a vízátemeléssel, újra megtelnek az utcák. A folyamatos belvízveszély miatt éjjel-nappal mennek a szivattyúk, sokan napok óta nem alszanak a településen.

– Mi lesz? Ásunk, vagy mehetek fejni? – kérdezte a tanácstalan segítőket Szikszai István, akinek a tanyáját is körbevette a víz. A juhász szerint azért, mert tengerré vált a legelő, „még nem áll meg az élet", dolgozni kell.
..."

forrás és teljes cikk:
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/vizben_kiszombor_es_palota_egy_resze/2164957/

Rádiót hallgat legeltetés közben a celeb juhász - Bobkó Anna cikke 2010.03.04.

"Csanádpalota - Szerepelt dokumentumfilmben, színjátszókörbe jár, és a TV 2 is forgatott már nála – a csanádpalotai Szikszai István új generációs, sokoldalú juhász, aki rádiót hallgat legeltetés közben, és éjszakánként kamerával őrzi a nyáját.

Apróhirdetésben kerestek juhászt Hódmezővásárhelyre lapunk hasábjain. Felhívtuk, és egy férfihang elárulta: sokan jelentkeztek a munkára, ám ő és a kiválasztottja sem beszélne szívesen a teendőkről.

– Maguknak való emberek ezek, kivonulnak a társadalomból – jellemezte az ismeretlen férfi a juhászokat. Ha hiszünk neki, akkor a csanádpalotai Szikszai István a kivétel, aki erősíti a szabályt.

Az 51 éves férfi többgenerációs juhászcsaládból származik. Ükapja, dédapja is ezzel foglalkozott. István kilencéves volt, amikor megkapta legelső birkáját, azóta egyfajta génbankot alakított ki. Különleges fajtát, cigáját tart, amelyből kevesebb mint kétezer példány él az országban, közülük 250 az ő tanyáján.
 

Fotó: Veréb Simon
– Gyerekkoromban mehettem volna a Balatonra a rokonokhoz is, de nekem nem az volt a kirándulás, hanem amikor a nagybátyámnál lehettem Nagylakon a juhokkal – hallottuk Istvántól, aki naponta nyolc-tíz órát tölt a nyájjal. Míg nagyapja vándorjuhászként egészen Győrig elgyalogolt a juhokkal, Big Bill, István szamara csak Csanádpalota határáig vezeti ki a 250 fős birkasereget.

Hogy legeltetés közben se unatkozzon – azonkívül, hogy nyáját és a természetet figyeli –, a csanádpalotai juhász általában a Kossuth rádiót hallgatja. Korábban könyvet is vitt magával, még holdvilágnál is képes volt azt bújni, ám mostanra csak szemüveggel látná a sorokat. Ebből azonban olyan sokat eltört munka közben, hogy egyszerűbbnek találta, ha csak otthon olvasgat.

Fotó: Veréb Simon

Bár szabadideje lenne szerepe megtanulására – a sokoldalú juhász ugyanis a csanádpalotai Kelemen László Színtársulat tagja –, rendre csak a fellépések előtt biflázza be a sorokat.

– Pár évvel ezelőtt a falubeli bolondlakodalomban rosszul lett a vőlegény. Megkértek: ugorjak be helyette, nincs sok szöveg, majd kitalálok valamit. Olyan jól sikerült a dolog, hogy a színjátszókör rendezője elhívott a következő megbeszélésre, ahol rögtön a kezembe is nyomták a szerepemet – emlékezett vissza István, aki jelenleg Radóc kegyelmes urat alakítja Rejtő Jenő Egy görbe éjszaka című humoros történetében. Nem ódzkodik a szerepléstől: a Duna televízió dokumentumfilmjében például a juhászmesterségről beszélt. De a TV 2 is forgatott már nála, méghozzá a Celebműszak című műsor egyik részét, amelyben Csonka Andrást tanította meg birkát fejni.

Amikor István a színtársulattal szerepel, családtagjai helyettesítik a tanyán. Három lánya és három unokája rendkívül büszke a nagypapára, aki abban bízik, hogy amikor eljön az ideje, a most 15 éves fia veszi át tőle a vállalkozást.

Naplementéből jósol időjárást
Bár a modern kori juhászkodás sok mindenben különbözik a régi korokétól, akad, amit most is ugyanúgy csinálnak. Szikszai István például a naplementéből és a hold udvarából meg tudja jósolni, másnap milyen idő lesz. – Ha vörös az ég alja, és alul van egy kék csík, esni fog, ha udvara van a holdnak, szintén. De esőt jelez az is, ha veszekszenek a juhok, ha viszont játszanak, napsütéses idő várható – magyarázta a csanádpalotai juhász.

Kamera a disznóól felett
Szikszai István díjnyertes juhai messze földön híresek. A kuriózumnak számító cigáják közül előfordult, hogy elloptak néhányat, ezért a csanádpalotai juhász kamerát szereltetett tanyájára, a disznóól fölé. Ám a tolvajok nemcsak a juhokat pécézték ki maguknak: az egyik disznót is ellopták, de az másnap megdrótozva visszaszökött."

forrás:
http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/radiot_hallgat_legeltetes_kozben_a_celeb_juhasz_/2144768/

Cigája juhok a palotai határban - Szabó Imre cikke 2006.08.10.

"Egy ősi magyar háziállatfajta, a cigája juh tett híressé egy csanádpalotai juhászt, Szikszai Istvánt. Az országban ma már kevesebb, mint kétezer darab ilyen juhot tartanak – az ő állománya, amellyel több díjat is nyert, kétszáz egyedből áll.

Abban, hogy Szikszai Istvánból juhász lett, igazából nincsen semmi különös, hiszen már a dédapja is az volt. A ma negyvenöt esztendős férfi kilencéves kora óta foglalkozik az állatokkal. Tizenöt éve önálló juhász – korábban a helyi szövetkezetnél végezte ugyanezt a munkát, de akkoriban is voltak saját birkái. És az is érthető, hogy éppen ilyen juhokat tart: az ősi magyar fajtához való ragaszkodás ugyancsak családi hagyomány. A cigája az itteni éghajlati viszonyokat jól tűrő fajta.
 

 Régebben nagyon népszerű volt, a kisparaszti juhászatok tipikus, főként a teje miatt tartott állata. Miért fogyatkozott meg az állomány? Mindenekelőtt azért, mert a korábbi évtizedekben kiderült: a nagyüzemi állattartásra alkalmatlan, a sűrített ellésre ugyancsak – és még a gyapja sem olyan finom, mint például a merinóé.

Miért érdemes mégis tartani? Szikszai István szerint mindenekelőtt a tejéért, ami különösen finom, vitaminokban és tápanyagokban gazdag. Igaz, manapság nemcsak a gyapjúért ad keveset a felvásárló, de a tej sem kelendő, pedig például különlegesen finom sajtot lehet belőle készíteni. A húsa is ízletes, egészséges.

Ami jövedelmet hoz, az a továbbtenyésztés: évente öt-hat kost és ötven-hatvan jerkét tud eladni. Összességében a tartásnak ma sem kedveznek igazán a körülmények. Jövedelmezősége szerény, miközben rengeteg munkát és időt emészt fel, Szikszai István azonban ragaszkodik a juhászathoz és a cigájához. A kétszáz darabos csanádpalotai állomány egyébként nemcsak a megyében kuriózum, de országszerte is alig tucatnyi gazda, illetve gazdaság foglalkozik a cigájával. Szikszai István nem is akárhogyan: állataival díjak sokaságát nyerte el.

Szikszai István nyája a palotai határt rója, huszonhárom hektár legelőn. A faluszéli akolhoz a juhász reggel ötkor érkezik. Naponta kétszer fej, a legeltetésnek este tizenegykor van vége, ezért aztán a juhászélet meglehetősen kötött – nincs ünnep, nincs hétvége. Talán ezért is kevéssé népszerű a fiatalok körében. A palotai gazda azonban reménykedik: ha eljön az ideje, tizenegy esztendős fia talán átveszi majd tőle a fokost.

Így készül a juhsajt
A hagyományos juhsajt rendkívül ízletes és tápláló, vitaminban gazdag, egészséges – mondta el a palotai juhász tizenhat esztendős lánya, Szikszai Tímea, akinek nagy gyakorlata van a készítésben. Amikor a tej megalszik, és feljön a savója, felkockázza és textilbe rakja, majd kinyomkodja belőle a savót, megformázza. A nyers sajtot végül – két napra – présbe teszi, aztán két hétig a szabadban érleli. Egy kiló juhsajt elkészítéséhez egyébként öt liter tej kell, mert sok a savója – ez utóbbiból viszont édes túrót lehet készíteni. A juhok tejét a tehéntejből készülő sajtokhoz is hozzákeveri az ipar minőségjavítási céllal."

Fotó: Segesvári Csaba


forrás:
http://www.delmagyar.hu/mako_hirek/cigaja_juhok_a_palotai_hatarban/130206/